Idén későn érkezett a nyár, de ahogy megérkezett, az maga volt a forró berobbanás, akkora hőség jött hirtelen, hogy még az esti órákban is csak komoly hezitálás után mentem ki a levendulásba, hogy csak megnézzem, hol tart a levendula virágzása. Június közepén jártunk már, de nem érett még meg az aratásra, viszont a közelben igencsak dekoratív fűszálakat találtam, amelyeket a hőség még nem viselt meg, így azokkal tértem haza.
Szeretem a mono összeállítást a növényekből, ha dekorációt készítek belőlük. Az ugyanolyan szín és forma önmagában is nagyon kifejező, sőt elegánsabb hatást fejt ki. Lásd a füveket:
Nemrég enyhült a meleg (ami az újabb hőséghullám előtti kis enyhülés volt, sajnos nem tartott sokáig), s bíztam abban, hogy a levendulák is igyekeztek behozni késlekedésüket, így kimentem egy hétvégi kora reggeli órákban levendulát aratni. Végre szedhetők voltak. Nagyon szeretem a levendula illatát, nagyon megnyugtató. Vele hamisítatlan nyári illatot tudunk az otthonunkba csempészni.
A levendulákat frissen érdemes kezelésbe venni, mert ha hagyjuk száradni, s aztán próbálunk bármit tenni velük, peregni fognak a virágai. Első körben hosszúsági rangsorba csoportosítom a szálakat, majd a leveleiktől tisztítom meg, mert így kevésbé lesznek hajlamosak a penészedésre.
Aztán jöhet a képzelet szárnyalása… 🙂
